A piaci várakozásokkal összhangban Haruhiko Kuroda eddigi jegybankelnököt jelölte az újabb 5 éves tisztségre ma reggel Abe Shinzo japán kormányfő. A jen reggel óta újra esik, igaz csak a dollárral szemben és ennek jórészt technikai elemzési okai lehetnek. Ettől még a japán pénzügyminisztérium bizonyára örül a fejleménynek.
Sem az irányadó kamathoz, sem pedig a mennyiségi lazítás paramétereihez nem nyúlt a japán jegybank, amelynek politikáját egyre gyanakvóbban méregette a piac. Ehelyett viszont módosította a monetáris politika teljes célrendszerét, amit egyelőre fejüket vakarva nézegetnek a befektetők.
Az utóbbi három évben rohamosan nőtt a japán jegybank kezében lévő államkötvény-állomány aránya az összes piacon lévő papírhoz képest, ami így már a 30%-ot is elérte. Miközben a szigetország kormánya a krónikusan alacsony infláció és a gyenge növekedés miatt, illetve a brutális adósságállomány ellenére is költségvetési lazításra kényszerül, a jegybank egyes becslések szerint az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át megvásárolja, vagyis lényegében már megvalósult a monetáris politikában az egyik legnagyobb tabunak számító helikopterpénz, az államadósság kvázi-monetizálása. A hivatalos jegybanki kommunikáció egyelőre elzárkózik ennek lehetőségétől, azonban a jövőben szinte elkerülhetetlennek tűnik a monetáris politika és a jegybankok szerepének átértékelése.
A várakozásoktól elmaradó mértékű lazítást jelentett be ma hajnalban a japán jegybank. Az irányadó kamaton a BoJ nem változtatott, sőt, az eszközvásárlási program célösszegét is 80 ezermilliárd jenen hagyta. Mindössze az ETF-vásárlásokat emelték 3,3 ezermilliárdról 6 ezermilliárd jenre.
Holnap kamatdöntő ülést tart a japán jegybank, ennek kimenetele pedig kritikus lesz a japán jen árfolyamának szempontjából. A napokban meghiúsult a jen kitörése a dollárral szemben, azonban egyelőre a csökkenő trendcsatorna tetején gyűjti az erejét, ennek leküzdéséhez azonban fundamentális segítségre (további jelentős monetáris lazítás) lenne szüksége a jegybank részéről. Ha a jegybank ismét csalódást okoz, akkor technikailag gyakorlatilag semmi nem áll egy 3-4%-os jen-erősödés útjába, felfelé való kitörés (gyengülés) esetén viszont a 111-es szint okozhat nagyon komoly nehézségeket.
Kulcsfontosságú szinthez közelít a japán a jen a dollárral szemben, miután a japán miniszterelnök a hétvégi felsőházi választásokon aratott sikert követően bejelentette, hogy még az idén egy nagyszabású gazdaságélénkítő csomag megvalósítását tervezik, melynek pontos kidolgozásán már dolgozik a miniszter tanácsadótestülete. A piac a fiskális lazítás mellett arra is elkezdett spekulálni, hogy a japán jegybank is a kormány segítségére siet, vagyis további monetáris lazítás is várható az elöregedő társadalommal, krónikusan alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küszködő szigetországban.
A jen gyengülése éveken keresztül az utolsó mankója volt a gyenge lábakon álló japán gazdaságnak, ám most úgy tűnik, ezt is elveszítheti. A negatív betéti kamat és a jegybank elképesztő pénzpumpája ellenére az ország devizája idén nagyjából 10%-ot erősödött a dollárral szemben. A történéseket látva - kis túlzással - talán itt az ideje átírni a közgazdaságtan-könyveket. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már kormányközeli tisztségviselők is a szóbeli beavatkozás eszközéhez folyamodnak.
Elképesztően optimista a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon, amit a vártnál kedvezőbb amerikai makroadatokon kívül az is magyaráz, hogy a japán jegybank váratlanul a mennyiségi lazítási programjának drasztikus kiterjesztését jelentette be. Pénteken mindezek együttes hatására, illetve egyedi vállalati sztoriknak köszönhetően erősödött a magyar tőzsde is. A legjobb teljesítményt a Magyar Telekom nyújtotta azt követően, hogy Orbán Viktor ma reggel arról beszélt, hogy az internetadót ebben a formában nem lehet bevezetni.
Az ukrán államfő szerint légideszantosok és észak-koreai katonák is meghaltak.
Ismét nekifutnak a fegyverszünetnek a felek.
Nem sikerült zöldágra vergődnie a Néppártnak a szociáldemokratákkal.
Tavaly egy Heves megyényi terület került orosz kézre.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
